Nem telhet el nap a német nélkül! – tanulóinterjú

A 37 éves Szabó Tünde Tiszasason él és dolgozik. Általános iskolában egy szakkörön találkozott először a német nyelvvel. Sok év kihagyás után ma már nem telik el napja a német nélkül. 

Milyen motivációval vágtál bele a tanulásba?

Ezer szállal kötődöm Németországhoz és a német nyelvhez. Édesapánk sok évig kint dolgozott, és kivitte a családot nyaralni gyermekkorunkban, és fiatal felnőttként is. Beleszerettünk az országba, azóta is visszavágyunk abba a városba. Sok volt körülöttünk a magyar, így nem voltunk rászorulva a német megtanulására. A gimnáziumban tanultunk újra németet és bár abból érettségiztem, akkoriban nem vettem komolyan. A következő 16 évben időnként elővettünk a testvéremmel egy-egy német nyelvkönyvet, de néhány hétnél tovább sosem tartott a lelkesedés. Még mindig nem volt meg a kellő motiváció és a megfelelő módszer. 

Mi hozta meg az áttörést? 

2018-ban változott meg a helyzet egy szerelem és egy újabb németországi út hatására. Az akkori párom kint dolgozott Németországban, és kimentem hozzá egy hosszú hétvégére. Szörnyen zavart, hogy nem értettem egy szót sem, és nem tudtam megszólalni. Az volt a tervem, hogy rendszeresen kimegyek majd a páromhoz. Ez volt a kezdő motiváció. Hazaértem és azóta (2 és fél éve) szüntelenül németül tanulok. Hamarosan szakított velem a párom, amit nagyon megszenvedtem, viszont a nehéz időszakon pont a német nyelv tanulása segített át. Azokon a napokon, amikor nem volt kedvem senkihez szólni, órákig csak tanultam. Mire túljutottam a nehezén, olyan mély belső elköteleződés alakult ki bennem a némettanulás iránt, ami azóta is tart. 

Hogyan álltál neki?

Először végigcsináltam egy 30 napos internetes kurzust, ami által újra alapoztam a nyelvtani tudásomat. Aztán pedig az lett az elvem, amihez mai napig tartom magam, hogy sosem fogok unalmas, tankönyvszagú anyagokból tanulni, inkább szórakoztató módon, változatosan, kedvem szerint tanulok és minden lehetséges módon körbeveszem magam a nyelvvel. Amit csak lehet, németül szerzek be: magazinokat, divatlapokat, regényeket, feliratos pólókat, határidőnaplót, de van német-magyar szakácskönyvem is. Az instagramon követek németeket, civileket, főzőblogokat, életmódtanácsadó és idézetes oldalakat, hogy igazi német posztokat olvassak. Le szoktam másolni német rajzos-idézetes képeket és kitűzöm az irodámban. Rendszeresen hallgatok oktatóvideókat és van levelezőtársam is. Újabban naplót is írok németül. Nagyon fontos részét képezi kezdetektől a tanulásomnak az Anki program, ahova felviszem a tanulni szánt mondatokat.

Hol találkoztál a Lupán-módszerrel és mi miatt lett szimpatikus neked? 

Talán a Pinteresten futottam bele először Lupán-anyagokba, később feliratkoztam a hírlevélre, amit kiemelkedőnek találok és mindig meg is nyitok. Kitűnik a többi közül, szeretem, hogy átirányít a friss tananyagokra, gyakorló feladatokra és a legújabb bejegyzésekre. A Facebook-idézetek szórakoztató módon tanítanak, mivel mindannyiunk által megélt érzéseket, gondolatokat, vicces helyzeteket közvetítenek. A Mittwoch mit Ági nagyon jó lehetőség a tudásunk tesztelésére és a fejlődésre. Ági közvetlensége miatt ezek az „órák” kellemes hangulatban telnek. Ami még tetszik, hogy életszerű, a mindennapi életben hasznosítható mondatokat kapunk.

Van-e olyan, ami nehézséget okoz számodra? 

Mivel magam tanulok, nehézséget okoz, hogy nincs kinek feltenni a felmerülő kérdéseimet. Vannak olyan nyelvtani részek, amelyekkel nehezebben boldogulok. Például a lassen ige alkalmazási módjai máig kihívást jelentenek. Vagy van olyan, hogy nem értem, egy mondat miért úgy épül fel, ahogy. Vagy nem értek egy-egy nyelvtani jelenséget. Ilyenkor az a módszerem, hogy gyűjtök hasonló mondatokat, illetve elkezdem tudatosan figyelni a jelenséget, amíg össze nem áll a fejemben a kép. És vannak szavak, amelyek nehezebben maradnak meg a fejemben. De elhatároztam, hogy az elakadásokkal szemben türelmes leszek magammal, nem hagyom, hogy kedvemet szegjék. Tudom, hogy mind többször találkozom majd ezekkel a szavakkal és jelenségekkel, előbb-utóbb megragadnak a fejemben. Épp azért, mert egyedül tanulok, sokszor érzem azt, hogy fogalmam sincs, mit tudok valójában és mit nem, milyen szinten állok. Ahhoz, hogy a hibáimat kijavítsam, a kérdéseimet feltehessem és az élőbeszédet gyakoroljam, kell egy tanár. Tudom, hogy ez lesz a tanulási folyamatom következő lépése, ezt nem lehet megkerülni. 

Hol tartasz most a tanulásban?

Nem egy konkrét tematika vagy tananyag mentén haladok, hanem kedvem szerint. Egyedül tanulok, nincs beszélgetőpartnerem, egyelőre nem is érzem késznek magam a beszédre. Bármilyen szintű tananyagot feldolgozok, de biztosan vannak hiányosságok, mert a hangsúly nálam a témaválasztáson van, nem pedig azon, hogy egymásra épüljenek a tanultak. Igaz, hogy munka után fáradtan lassabban fog az agyam, viszont a lelkesedésem ellensúlyozza ezt. Azt gondolom, hogy hosszú távon ez a fontos. Mivel ennyire élvezem a tanulást, két kezemen meg tudom számolni, hány napot hagytam ki az elmúlt 2 és fél évben. Imádom boncolgatni a szavak felépítését, szeretem a nyelv hangzását. Az őszinte érdeklődés és a nyelvszeretet hajt, így messzebbre jutok majd, mint ha csak muszájból vagy egy papír miatt tanulnék. Talán gyerekes álom, de arról ábrándozom, hogy egyszer olyan tudásra teszek szert, hogy valamilyen formában, legalább részben a hivatásommá válhat a német. 

És Neked mi a történeted? Megosztod velünk?

További tanulói interjúkat az alábbi linkeken találsz: Fontos volt, hogy a vendéglátó ország nyelvét értsem – tanulóinterjú és
Soha nem hittem volna, hogy valaha azt mondom: a német nyelv szép – tanulóinterjú.

A tanárokhoz kapcsolódó interjúkat pedig a következő linkeken találod:
A nyelvtanár titkos élete és Egy nyelvtanár naplójából.

Ha úgy érzed, elmélyítenéd tudásod, akkor nagyon szívesen segítünk ebben! Jelentkezz egyéni német órára vagy időszakosan induló csoportos német tanfolyamokra!