Gyereknevelés két nyelven

Ha valaki gyerekként készségszinten sajátít el egy nyelvet, azt később nagyon könnyű újra „aktiválni”. A nyelvtudást azonban még a többnyelvű családokban sem adják ingyen, nekik is meg kell dolgozni a sikerért. 

Többnyelvű szülők, többnyelvű gyerekek?

Ma már nemcsak a különböző anyanyelvű vegyes pároknál van fókuszban a korai idegennyelv-nyelvtanulás, egyre többen tartják fontosnak a nyelvi nevelést már kisgyermekkortól fogva. Vannak családok, akik kifejezetten amiatt költöznek rövidebb-hosszabb időszakra, akár egy teljes tanévre külföldre, hogy a gyerekek anyanyelvi környezetben sajátíthassák el az alapokat, egészíthessék ki vagy gyakorolhassák az otthon tanultakat. Mások a saját gyökereikkel való kapcsolódást szeretnék megőrizni a nyelven keresztül. Bármi is legyen a motivációd arra, hogy a gyerekedet már a kezdetektől két nyelvre tanítsd, néhány dolgot fontolj meg, még mielőtt kárba veszne a munkád. 

Élet a nyelvek között 

A vegyes pároknál többféle felfogás létezik arról, mikor milyen nyelven beszéljenek, tanuljanak a gyerekeik. Általában mindkét szülő szeretné, ha az ő anyanyelvén tudna, de minimum értene a gyereke. A gyökereinek a megismerése, a nagyszülőkkel való kapcsolattartás miatt mindenképpen számít mindkét nyelvvel való ismerkedés. 

A kétnyelvű gyerekekre nem véletlenül mondják, hogy kreatívabbak, gyorsabb észjárásúak, ügyesebbek a feladatok közötti váltásokban. A kétnyelvűség természetes előnye nemcsak a több nyelv ismerete, hanem az idegennyelvi környezet gondolkodásának, kultúrájának, hagyományainak ismerete, megértése is. 

Büszkék lehetünk majd gyerekeinkre, hogy képesek két nyelven élni, érvényesülni, kommunikálni és automatikusan váltanak a nyelvek között. Ha kellően következetesek vagyunk, hamar megtanulják elkülöníteni, kihez milyen nyelven kell szólniuk, hogy célt érjenek. 

Könnyen betartható alapelvek

Ugyanakkor gyereket nevelni még egy nyelven is kimerítő, nemhogy kettőn… Hogy a gyereked nyelvtanulásában valóban két nyelv érvényesüljön, ahhoz szükséged lesz jókora elkötelezettségre és néhány könnyen betartható alapelvre. Ha eldöntötted, hogy így csinálod, akkor tartsd magad az alábbiakhoz! 

1. Semmiképpen nem tanácsos a szülőknek a gyerekek miatt közös nyelvre térniük. Noha megnehezítheti a közös kommunikációt, mégis ha mindkét szülő a saját anyanyelvét igyekszik átadni, az a lehető legjobb, hiszen mindenki azt beszéli a legjobban, abban a leghitelesebb. 

2. A gyerekek nem szeretik megerőltetni magukat. Ha azt tapasztalják, hogy megértik őket így is, úgy is, nem fogják strapálni magukat a második nyelvvel. Ha az „egy szülő egy nyelv”-szabállyal próbálkozunk, következetesnek és kitartónak kell lennünk, és nem reagálni akkor, amikor a gyerek nem a megfelelő nyelven kér. A gyerekek egy idő után nagyon ügyesen figyelnek rá, kivel milyen nyelven beszéljenek.

3. Fontos az is, hogy a nyelvhasználat, nyelvtanulás életszerű maradjon. Ha a túlerőltetéssel elvesszük a kedvét a nyelvtől, nagy árat fizethetünk. Legyünk türelmesek, ne szerepeltessük. Sokkal fontosabb, hogy ő maga fedezhesse fel, hibázhasson, összekeverhesse a nyelveket. Ha az érdeklődése megmarad, meg fogja tanulni! 

4. Legyenek reális elvárásaink! Ne várjuk, hogy az idegen nyelvű meséktől, ovis angoltól vagy külföldiül beszélő dadustól folyékonyan fog beszélni, tökéletesen megtanul például spanyolul. Ezek szuper kezdeményezések, de komolyabb eredményt, anyanyelvi szintet, aktív tudást csak abban az esetben érdemes várni, ha a nap legalább egyharmadában a második nyelvet is aktívan kell használnia. Ha valóban szüksége van rá és folyamatosan használja, abból lesz valódi tudás. 
   

Te találkoztál gyerekkorodban valamilyen idegennyelvvel? 

Ha úgy érzed, elmélyítenéd tudásod, akkor nagyon szívesen segítünk ebben! Jelentkezz egyéni német órára vagy időszakosan induló csoportos német tanfolyamokra!