Hogy álljunk neki a németnek? – 2. rész

Ismét egy gyakran felmerülő kérdést hoztunk el Nektek. Mikortól lehet, mikortól érdemes, esetleg mikortól kell egyedül tanulnunk? Lehet hatékony a nyelvtanulás akkor is, ha az első pillanattól egyedül küzdünk meg a nyelvtannal és a kiejtéssel? És ha igen, miért jó mégis egy tanár vagy egy

megint egy nyelvtani adást hoztunk nektek. A részes eset lett a nyertes. Gorcső alá vettük, mikor és miért használunk részes esetet. Szóba kerültek természetesen az elöljárók és az igék is, amik részes esettel állnak. Szóval igyekeztünk ma is mindent megvitatni. Reméljük, sikerült, és hasznos lesz

Ma újra elővettük a szókincs témáját. Beszéltünk már róla egy korábbi adásunkban, de most megpróbáltuk bekategorizálni az alapszókincsünket. Mi tartozik ide, mi az, amit már “illik” tudni, mi az, amivel már elboldogulhatunk? Mi a peremszókincs egyáltalán? Szükségünk van rá? Hol van a határ az alap-,

Bizony, második része is lett a témának. Mert bár azt hittük, a német nyelvben nincsenek akkora különbségek a kiejtés és az írás között, mégis kitöltöttek két adást is. Ezúttal tovább boncolgattuk az “s” hang írását, és találtunk még egyéb különlegességeket is. Ha kíváncsiak vagytok, hogy

Ebben a beszélgetésben megpróbáltunk utánajárni, hogy mit is lehet szeretni a német nyelvben. Mik lehetnek a kedvencek és miért? Hogyan lehet megszeretni a nyelvtant, a hallásértést vagy épp a szavakat? És fény derült arra is, mit szeret egy nyelvtanár a németben. Szerinted? Tartalom: 1:07 Legyünk

Miért érezzük oly sokszor azt, hogy hiába a tanulás, a befektetett energia, mégsem fejlődünk? De vajon tényleg nem jutunk egyről a kettőre? Vagy csak nem elég gyorsan? Miért káros, miért visz minket tévútra, ha folyton összehasonlítjuk magunkat másokkal? Van ebből kiút? Tartalom 1.16 Mit jelent