A passzív szerkezet

Ismét egy nyelvtanos adás következik. A méltán híres vagy inkább hírhedt lassen igét beszéljük ki ezúttal. 🙂 Számba vettük az összes jelentését, felhasználhatóságát, múlt idejét, ragozását és igekötős változataiból is hoztunk példákat. Nagyon hasznos adás lett, semmiképpen ne hagyjátok ki!

Vajon milyen készségekre van szükségünk, hogy beszéljünk egy nyelvet? Akár az anyanyelvünket, akár egy idegen nyelvet? Hogyan lehet fejleszteni, mennyi ideig? Más készségekre van szükség egy nyelvvizsgán, megint másra a “való életben”? Természetesen ma sem voltunk szűkszavúak, így ennek a témának lesz folytatása is. 🙂

Ezen adásunknak azt a címet is adhattuk volna, hogy “a blokk”. A legtöbb nyelvvizsgára készülő legrettegettebb jelensége, leggyakoribb kérdése, hogy mit csináljak, ha leblokkolok?! Mi van, ha nem jut eszembe semmi, vagy ne adj’ Isten esetleg nem is értem a feladatot?! Mindenképp mondjak valamit? Bármit?

Ismét nyelvtanórát tartunk! A passzív szerkezet rejtelmeibe, nehézségeibe vagy épp egyszerűségébe kalauzolunk el titeket. Megbeszéljük, átbeszéljük, kibeszéljük. De a legfontosabb, hogy Ági elmondja, miért is nem kell tőle félni annyira, miért lehet szeretni és hogy kell elsajátítani a németek által kedvelt és gyakran alkalmazott szenvedő

Van. De hogy van? Egyáltalán többféle van van? Hát persze, hogy van… 😀 A német nyelvben egészen pontosan három is van. De melyek ezek? Mikor melyiknek van szerepe, létjogosultsága?

Nem, sajnos nem a lottó ötös nyerőszámait hoztuk el Nektek ma. Viszont beszélgettünk a német számok sajátosságairól, a sorszámokról, évszámokról és még jó néhány “számtípusról”. Milyen szabályok mentén lehet könnyen megjegyezni őket? Hol vannak az esetleges buktatók? De azért mégis… Szerethetőek, kedvelhetőek. Ha kíváncsiak vagytok,