Az idegen érzés – ismerjük mindannyian, akik külföldön élünk. Mindig velünk marad? Örökké megkülönböztetésben lesz részünk, csak mert külföldiek vagyunk? Vagy be lehet illeszkedni? Mit kell tenni hozzá? Hogyan vegyük a mindennapi akadályokat, ha például a munkahelyen kerülünk szembe ezzel a problémával? Ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
1:36 Az előző adás összefoglalója: mi az, ami a mostani adáshoz vezetett
2:18 Lehet mondani erre is, mint oly sok mindenre az életben, hogy fejben dől el?
2:49 A pozitív hozzáállás a kulcs a külföldi élethez, hogy könnyen tudjunk barátkozni?
5:11 Pozitív és negatív csalódások a múltból (pozitív például, hogy a németeknek van humora, a negatív, hogy nem barátkoznak olyan könnyen)
8:31 Tényleg nem barátkoznak a németek velünk, vagy a távolságtartásuk egyszerűen csak kulturális különbség?
9:53 Más nemzetek is ennyire zárkózottak, távolságtartóak?
11:38 Mennyire lesznek nyitottak, ha vegyes házasságban, kapcsolatban élnek?
12:30 Kell foglalkozni a mindennapokban ezzel az érzéssel, vagy egyszerűen engedjük el a fülünk mellett a “te ott kint mindig csak egy bevándorló leszel” megjegyzést/megérzést?
13:25 Ha az idegenérzéssel megbirkózunk, mi okozhat még nehézséget a kinti életben?
14:24 Az elfogadás nemzetiség-függő?
16:36 Tényleg megkülönböztetnek minket, “bevándorlókat”? Van ennek valóban létjogosultsága? Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket?
Ünnepelni jó! Sőt, még az ünnepekre gondolni is jó! 🙂 Ezért úgy döntöttünk, beszéljük ki ma, milyen ünnepek vannak Németországban, milyen ünnepeket tartunk Magyarországon? Mennyi a hasonlóság, milyen különbségek vannak? Melyik ország hogy ünnepel, mik Németország különleges szokásai, sajátosságai, amik Magyarországon meglepőek lehetnek? Ne maradjatok
Szülinapi, múltidézős adás lett a mai. Eltelt 2 év, megszületett 100 adás! 100 téma, 100 vélemény a német nyelvről, a némettanulásról, a külföldi megpróbáltatásokról! Mindenképpen hallgassátok meg a mai adásunkat is, mert régi, jó német szokás szerint egy “Geburtagskind” (=szülinapos) sosem várja üres kézzel a
Beszédpara – minden nyelvtanuló rémálma. De miért is? Miért félünk megszólalni? Miért hisszük azt, hogy kinevetnek, hogy nem vagyunk elég jók? Miért érezzük azt, hogy nem tudunk eléggé németül? De legfőképp: mit tehetünk ellene? Mi segíthet leküzdeni a félelmeinket? Érdekelnek a válaszok? Akkor hallgasd meg
Vajon hogy könnyebb, hatékonyabb a nyelvtanulás? Tanárral csoportban, tanárral egyénileg? Esetleg teljesen autodidakta módon is sikeresek lehetünk? Mikor és miért kell egy jó könyv? Vagy nem is kell könyv? Esetleg van, akinek kell egy tanár általi “presszió” a feladatok elvégzéséhez? Mindezekre választ kaphatsz, ha meghallgatod
Arra gondoltunk, beszélhetnénk egyszer arról, mi lenne, ha … Persze németül. 🙂 Hogyan fejezzük ki magunkat, ha szeretnénk valamit? Miért szeretjük a würde-t, miért nem? Hogy tudjuk a legegyszerűbben elmondani, mit szeretnénk? Illetve hogyan tudjuk variálni? Hány fajta lehetőségünk van feltételes módban beszélni?
megint egy nyelvtani adást hoztunk nektek. A részes eset lett a nyertes. Gorcső alá vettük, mikor és miért használunk részes esetet. Szóba kerültek természetesen az elöljárók és az igék is, amik részes esettel állnak. Szóval igyekeztünk ma is mindent megvitatni. Reméljük, sikerült, és hasznos lesz
SZÁRNYALJ NÉMETÜL!
Kihívások középhaladóknak
Végre érkezik február eleján frissen a nyomdából a B1-es nyelvkönyv.
Már előrendelhető.
