Páros kötőszók

Legutóbbi adásunkban a naplóírást, és azzal kapcsolatban is az írás általi gyakorlást beszéltük át. Már akkor megígértük, hogy hozunk ötleteket, tippeket azoknak is, akik nem szeretnek írni. Íme, most itt is van! Mi lehet a megoldás, hogy lehet akár a mindennapokban is egy kis extrával,

Mielőtt elkezdenéd a németet, jobb, ha tudod, hogy… Te hogy folytatnád? Mi az, amit mindenképp átadnál egy kezdő nyelvtanulónak? Ami nem riasztja el, ami önbizalmat, lendületet ad? Ami kedvet csinál? Ma erről beszélgettünk, és mint mindig, most is volt mit mondanunk. 

Az idegen érzés – ismerjük mindannyian, akik külföldön élünk. Mindig velünk marad? Örökké megkülönböztetésben lesz részünk, csak mert külföldiek vagyunk? Vagy be lehet illeszkedni? Mit kell tenni hozzá? Hogyan vegyük a mindennapi akadályokat, ha például a munkahelyen kerülünk szembe ezzel a problémával? Ezúttal ezekre a

megint egy nyelvtani adást hoztunk nektek. A részes eset lett a nyertes. Gorcső alá vettük, mikor és miért használunk részes esetet. Szóba kerültek természetesen az elöljárók és az igék is, amik részes esettel állnak. Szóval igyekeztünk ma is mindent megvitatni. Reméljük, sikerült, és hasznos lesz

Ünnepelni jó! Sőt, még az ünnepekre gondolni is jó! 🙂 Ezért úgy döntöttünk, beszéljük ki ma, milyen ünnepek vannak Németországban, milyen ünnepeket tartunk Magyarországon? Mennyi a hasonlóság, milyen különbségek vannak? Melyik ország hogy ünnepel, mik Németország különleges szokásai, sajátosságai, amik Magyarországon meglepőek lehetnek? Ne maradjatok

Gyermekkorban valóban könnyebb a nyelvtanulás? Össze lehet egyáltalán hasonlítani az egyes életkorokat, életszakaszokat egymással? Mikor egyszerűbb, hatékonyabb a nyelvtanulás? Amikor “más dolgod sincs, mint hogy tanulj!”, vagy amikor már fel tudjuk mérni a nyelvtudás előnyeit, vannak céljaink, amiket meg akarunk valósítani egy idegen nyelv ismeretével?