Lehet-e hobbi a nyelvtanulás?

. Megújultunk! Mostantól már nemcsak hanggal, de képpel is hirdetjük, miért is éri meg hatékonyan nyelvet tanulni. Mik az előnyök, hogy álljunk neki, mire figyeljünk. Reméljük, ezzel az új formával is hasznotokra lesznek a jövőbeli tippjeink, továbbra is várjuk kérdéseiteket, észrevételeiteket.

Azt hiszem, két táborra lehet osztani a nyelvtanulókat nagyjából. Az egyik, akik könnyebben boldogulnak a megértéssel, de nagy nehézségekbe ütköznek, amikor meg kell szólalniuk. A másik tábor pont az ellenkezője: mondja szívesen a magáét, nem feszélyezi magát, de ha meg kell érteni, amit mondanak neki,

Ismét egy nyelvtani adás következik a sorban. A névmások. De mik azok? Milyen névmások léteznek? Mikor kell őket használni? Vagy esetleg mikor nem? Miért okoznak nehézséget, mert okoznak…ugye. Ma ennek jártunk utána. Igyekeztünk minden szépet és jót összeszedni róluk, és most meg is osztjuk veletek.

megint egy nyelvtani adást hoztunk nektek. A részes eset lett a nyertes. Gorcső alá vettük, mikor és miért használunk részes esetet. Szóba kerültek természetesen az elöljárók és az igék is, amik részes esettel állnak. Szóval igyekeztünk ma is mindent megvitatni. Reméljük, sikerült, és hasznos lesz

Egyenlő vajon a nyelvtudás az önbizalommal? Magabiztosabbak, bátrabbak leszünk-e a nyelvtudás által? És miért? Az élet mely területén van jelentősége, hogy legyen önbizalmunk? Mit tehetünk azért, hogy meg tudjuk mutatni, kik vagyunk és milyenek vagyunk akkor is, ha kevés az önbizalmunk és/vagy a nyelvtudásunk?

Vajon miről álmodott Kriszti, amikor megérkezett a nagy Németországba? Mennyire tartotta reálisnak ezetek a vágyakat? Mit tett értük?Milyen az élet akkor, amikor egyszer csak elérhető közelségbe kerül egy kitűzött cél elérése?Milyen érzés eljutni oda, hogy elmondhassuk: Igen! Sikerült! Ezt beszéljük át ebben az adásban, és