Az idegen érzés – ismerjük mindannyian, akik külföldön élünk. Mindig velünk marad? Örökké megkülönböztetésben lesz részünk, csak mert külföldiek vagyunk? Vagy be lehet illeszkedni? Mit kell tenni hozzá? Hogyan vegyük a mindennapi akadályokat, ha például a munkahelyen kerülünk szembe ezzel a problémával? Ezúttal ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
1:36 Az előző adás összefoglalója: mi az, ami a mostani adáshoz vezetett
2:18 Lehet mondani erre is, mint oly sok mindenre az életben, hogy fejben dől el?
2:49 A pozitív hozzáállás a kulcs a külföldi élethez, hogy könnyen tudjunk barátkozni?
5:11 Pozitív és negatív csalódások a múltból (pozitív például, hogy a németeknek van humora, a negatív, hogy nem barátkoznak olyan könnyen)
8:31 Tényleg nem barátkoznak a németek velünk, vagy a távolságtartásuk egyszerűen csak kulturális különbség?
9:53 Más nemzetek is ennyire zárkózottak, távolságtartóak?
11:38 Mennyire lesznek nyitottak, ha vegyes házasságban, kapcsolatban élnek?
12:30 Kell foglalkozni a mindennapokban ezzel az érzéssel, vagy egyszerűen engedjük el a fülünk mellett a “te ott kint mindig csak egy bevándorló leszel” megjegyzést/megérzést?
13:25 Ha az idegenérzéssel megbirkózunk, mi okozhat még nehézséget a kinti életben?
14:24 Az elfogadás nemzetiség-függő?
16:36 Tényleg megkülönböztetnek minket, “bevándorlókat”? Van ennek valóban létjogosultsága? Hogyan lehet kezelni az ilyen helyzeteket?
Soron következő adásunkban összehasonlítjuk az online és az offline nyelvtanulást. Melyik jobb, illetve jobb-e az egyik, mint a másik? Milyen előnyei vannak az offline nyelvtanulásnak, és milyen lehetőségeket kínál számunkra a digitális tér? Mi mire jutottunk, szerintünk melyik a jobb, illetve melyik a hatékonyabb? Hallgasd
Zu + Infinitiv… Igen, nyelvtan. Megint. De mit is jelent ez a szerkezet? Mikor kell, mikor jó és mikor nem szabad használni? Megkönnyítheti az életünket vagy épp ellenkezőleg? Van esetleg egy másik lehetőség, amivel kifejezhetjük azt, hogy “azért, hogy…”
Mi történik, ha úgy érkezünk meg az új életünkbe, idegen országba, hogy semennyire nem beszéljük az adott ország nyelvét? És ha csak picit? Ha esetleg középszintű a nyelvtudásunk? Akkor már van esély a boldogulásra? Vagy mindenképp profinak kell lennünk? Erre a kérdésre keressük a választ
Ismét egy nyelvtani adás következik a sorban. A névmások. De mik azok? Milyen névmások léteznek? Mikor kell őket használni? Vagy esetleg mikor nem? Miért okoznak nehézséget, mert okoznak…ugye. Ma ennek jártunk utána. Igyekeztünk minden szépet és jót összeszedni róluk, és most meg is osztjuk veletek.
Ezúttal két dolgot próbáltunk megfejteni. Az egyik, hogy miért nem szeretik egyes nyelvtanulók a nyelvkönyveket. Miért nem népszerűek? Túl sok az információ bennük? Vagy épp túl kevés? Eléggé figyelnek arra a készítők, hogy aktuális és naprakész legyen? A másik: vajon milyen könyv lenne Ági?
Tényleg nehéz rávenni magunkat a mindennapi nyelvtanulásra? Igen, de miért? Tudjuk, hogy magunknak tanulunk, magunkért tanul és mégis… Már a kérdést megválaszolni se könnyű 🙂 Ezúttal erről beszélgettünk. Meg arról is, hogy a mai tinédzsereknek mi a motivációjuk a nyelvtanulásra. Vajon tanulhatnánk tőlük? Tartalom 2:26
SZÁRNYALJ NÉMETÜL!
Kihívások középhaladóknak
Végre érkezik február eleján frissen a nyomdából a B1-es nyelvkönyv.
Már előrendelhető.
