Nyelvtudás egyenlő önbizalom?

Ismét egy nyelvtanóra! 🙂 A mondatszerkezetek témáját járjuk ezúttal körbe. Mire kell figyelni, mi segíthet, hogy könnyen el tudjuk sajátítani, miért érdemes vagy kell már az első perctől odafigyelni arra, hogy helyesen tanuljuk meg. Egyáltalán mikor kell elkezdeni megtanulni? És mit is jelent pontosan, hogy

Vajon hogy könnyebb, hatékonyabb a nyelvtanulás? Tanárral csoportban, tanárral egyénileg? Esetleg teljesen autodidakta módon is sikeresek lehetünk? Mikor és miért kell egy jó könyv? Vagy nem is kell könyv? Esetleg van, akinek kell egy tanár általi “presszió” a feladatok elvégzéséhez? Mindezekre választ kaphatsz, ha meghallgatod

Zu + Infinitiv… Igen, nyelvtan. Megint. De mit is jelent ez a szerkezet? Mikor kell, mikor jó és mikor nem szabad használni? Megkönnyítheti az életünket vagy épp ellenkezőleg? Van esetleg egy másik lehetőség, amivel kifejezhetjük azt, hogy “azért, hogy…”

Tudjuk, érezzük, hogy más… De mégis miben? Csak a nyelvtanban, csak amiatt érezzük, hogy más és csak amiatt van az az “úúúúú, de milyen nehéz a német” érzés? Összehasonlítva a magyarral vajon tényleg olyan nehéz? És vajon van némi előnyünk más nemzetiségekkel szemben, hogy “szinte”

Mostani kötetlen, laza beszélgetésünk a közösségi tanulásról szól. Nem, nem az online nyelvtanulás, nem az iskolai nyelvtanulás, hanem a közösségi. De mit is jelent ez pontosan? Mennyire tud segíteni, vagy mennyire tud összezavarni, ha egy nyelvtanulói csoport tagjai vagyunk. Elég ez ahhoz, hogy MEGtanuljunk németül?

megint egy nyelvtani adást hoztunk nektek. A részes eset lett a nyertes. Gorcső alá vettük, mikor és miért használunk részes esetet. Szóba kerültek természetesen az elöljárók és az igék is, amik részes esettel állnak. Szóval igyekeztünk ma is mindent megvitatni. Reméljük, sikerült, és hasznos lesz