Készségfejlesztés – 2. rész

Ezúttal a témánk a holtpont, valamint a kiégés. Vagyis inkább mindkettő 🙂 Létezik ilyen? Mindenkit utolér, és esetleg fel lehet rá készülni? Tapasztalatokról mesélünk, és próbálunk megoldásokat, tippeket adni, hogyan lehet túllendülni egyiken vagy másikon. Tartsatok velünk most is!

A húsvéti szünet, a pihenés, a locsolók és a sonka után folytatjuk megkezdett könnyed témánkat, a nyelvvizsgát. Többször és több mindenről beszéltünk már a nyelvvizsgákkal kapcsolatban, de az időről még nem. Mire mennyi időnk van? Mennyit gondolkodhatunk például egy levél megfogalmazásán, vagy mennyi ideig tart

Hogy kérdezzünk németül? Egyszerű a dolgunk végre ezzel a témával, ez egy könnyen, gyorsan tanulható és alkalmazható nyelvtan a németben? Avagy sem? Milyen kérdőmondatokat ismerünk? Mikor kell kérdőszót is használnunk, mikor nem? És mit is jelent az, hogy W-Fragen?

Ezúttal arról ejtünk pár szót, ki milyen tudással rendelkezik és ezt hogy tudja megállapítani. Mindenki tisztában van vele, hogy különböző szinteken lehet nyelvvizsgát tenni. De vajon azt is tudjuk, pontosan milyen nyelvtudási szintek vannak? Hova is helyezzem a tudásom, ha azt mondják, A2, ha azt,

Tényleg kell magolni? Könnyebb a nyelvtanulás, ha bemagoljuk a táblázatokat, szavakat? Vagy hatékonyabb? Tudom akkor a mindennapokban használni a megszerzett tudást? És ha magolós rendszerrel kezdtük a nyelvtanulást, vajon le tudjuk vetkőzni ezt a szokást?

Mann vagy man? Mikor melyiket használjuk, hogy helyes, és egyáltalán miért van belőlük kettő? Ráadásul másképp írva?! Mai adásunkban ismét a nyelvtant helyezzük előtérbe és próbáljuk a kusza gondolatokat az emberrel és a férfiakkal kapcsolatban tisztába tenni. :-)) Ha kíváncsi vagy hányféleképpen is lehet németül