Nyelvtudás egyenlő önbizalom?

Ismét egy nyelvtani adás következik a sorban. A névmások. De mik azok? Milyen névmások léteznek? Mikor kell őket használni? Vagy esetleg mikor nem? Miért okoznak nehézséget, mert okoznak…ugye. Ma ennek jártunk utána. Igyekeztünk minden szépet és jót összeszedni róluk, és most meg is osztjuk veletek.

Egyenlő vajon a nyelvtudás az önbizalommal? Magabiztosabbak, bátrabbak leszünk-e a nyelvtudás által? És miért? Az élet mely területén van jelentősége, hogy legyen önbizalmunk? Mit tehetünk azért, hogy meg tudjuk mutatni, kik vagyunk és milyenek vagyunk akkor is, ha kevés az önbizalmunk és/vagy a nyelvtudásunk?

Eljátszottunk Krisztivel a gondolattal, mi lenne, ha … Mi lenne, ha egy nap arra ébrednénk, hogy az EU azt a döntést hozza, hogy beszéljünk egy nyelvet Sőt, mi több! Legyen ez a közös nyelv a német!Vajon hányan örülnének, hányan elleneznék?Jól járnánk vele? Menne nekünk ez

Az idegen érzés – ismerjük mindannyian, akik külföldön élünk. Mindig velünk marad? Örökké megkülönböztetésben lesz részünk, csak mert külföldiek vagyunk? Vagy be lehet illeszkedni? Mit kell tenni hozzá? Hogyan vegyük a mindennapi akadályokat, ha például a munkahelyen kerülünk szembe ezzel a problémával? Ezúttal ezekre a

Nem, itt most nem kifejezetten a telefonbeszélgetésekre gondoltunk. De akkor mire? Mit lehet a telefonon németül csinálni? Mikor? Mennyire tud hatékony lenni? Miért inkább a telefon, mint a laptop? Vagy mégis inkább egy laptop? Na, ha már elég sok kérdést feltettünk, és maradt közte neked

Örök dilemma lehet ez egy családban. Mikor és hogyan kezdjük el gyerekeinknek idegen nyelveket tanítani? Egy anya csak az anyanyelvén tanítsa a gyermekét, vagy több nyelven beszéljen hozzá? Mennyire különbözhet egymástól a többnyelvű nevelés Magyarországon és külföldön, illetve egynyelvű vagy többnyelvű családokban? Ezekre próbáltunk meg