Bizony, második része is lett a témának. Mert bár azt hittük, a német nyelvben nincsenek akkora különbségek a kiejtés és az írás között, mégis kitöltöttek két adást is. Ezúttal tovább boncolgattuk az “s” hang írását, és találtunk még egyéb különlegességeket is. Ha kíváncsiak vagytok, hogy mi rejlik még a német nyelv tarsolyában, tartsatok velünk ebben az adásban is!
2:01 Az előző adás összefoglalása, mivel ez a témát nem tudtuk egy adában teljes mértékben kivesézni.
3:22 A legtipikusabb, kezdőként legfélelmetesebb betűkombináció: az “sch”. Nehogy kimaradjon a válogatásból, ejtettünk erről is szót itt.
4:45 Az “s” hangok, amiket másképp írunk, és szó elején másképp ejtjük. (“sp”, “st”)
5:48 Idegen nyelvekből átvett szó elejei “s” hangok, amiket másképp írunk: “sk”, “ch”, “sh”.
9:36 Az utolsó “s” csoport: a “cs”, vagyis amit a németek “tsch”-nek írnak.
11:16 A “v” -> “f” vagy marad “v”. És akkor mi a helyzet a “w” betűvel? Melyiket mikor és hogy kell ejteni?
13:48 Ha megtanuljuk, hogy mit minek kell ejteni, akkor már a beszédünk is biztos szép lesz? Mitől lesz “németes” a beszédtechnikánk?
15:34 Tudjuk-e gyakorolni, és ha igen, akkor hogyan tudjuk gyakorolni, elsajátítani a németes hanglejtés, kiejtés és a beszéd dinamikáját?
16:57 Beszédgyakorlás: a hangfelvétel és a saját hangunk megszokásának kapcsolata.
17:54 Búcsúzóul pár tipp a kiejtés gyakorlására
Ezen adásunknak azt a címet is adhattuk volna, hogy “a blokk”. A legtöbb nyelvvizsgára készülő legrettegettebb jelensége, leggyakoribb kérdése, hogy mit csináljak, ha leblokkolok?! Mi van, ha nem jut eszembe semmi, vagy ne adj’ Isten esetleg nem is értem a feladatot?! Mindenképp mondjak valamit? Bármit?
Ismét nyelvtanórát tartunk! A passzív szerkezet rejtelmeibe, nehézségeibe vagy épp egyszerűségébe kalauzolunk el titeket. Megbeszéljük, átbeszéljük, kibeszéljük. De a legfontosabb, hogy Ági elmondja, miért is nem kell tőle félni annyira, miért lehet szeretni és hogy kell elsajátítani a németek által kedvelt és gyakran alkalmazott szenvedő
Mihez kezdjünk, ha megszereztük végre a hőn áhított nyelvvizsgát? Mi a következő lépés, ha sikerült, és mi, ha nem? Hogyan lehet motiválni valakit, hogy folytassa a tanulást, amikor épp egy hosszú út végére ért, és megérdemelt jutalmaként a fellegek felett jár? És azt, aki épp
Ezúttal talán egy kevésbé népszerű, illetve kevésbé ismert témát hoztunk nektek: Redewendungen. Azaz szólások, szófordulatok. Ismerjük őket? Felismerjük, ha halljuk ezeket? Tudni kell őket? Mikor kell elkezdeni tanulni? Miért? Mik az előnyei annak, ha van néhány a tarsolyunkban? És természetesen hoztunk néhány példát is, amiket
Amikor az ember elkezd egy új nyelvet tanulni, mindig felmerül a kérdés: vajon mire fordítson több figyelmet? A nyelvtanra? A szókincsre? Megállja-e a helyét egyik a másik nélkül? Most ezt a kérdést vizsgáltuk Krisztivel. Mérlegeltük, mi lehet egyik, mi másik esetben. Természetesen nem zártuk volna
Zu + Infinitiv… Igen, nyelvtan. Megint. De mit is jelent ez a szerkezet? Mikor kell, mikor jó és mikor nem szabad használni? Megkönnyítheti az életünket vagy épp ellenkezőleg? Van esetleg egy másik lehetőség, amivel kifejezhetjük azt, hogy “azért, hogy…”
SZÁRNYALJ NÉMETÜL!
Kihívások középhaladóknak
Végre érkezik február eleján frissen a nyomdából a B1-es nyelvkönyv.
Már előrendelhető.
