Nyelvérzék – van vagy nincs?

Ma újra elővettük a szókincs témáját. Beszéltünk már róla egy korábbi adásunkban, de most megpróbáltuk bekategorizálni az alapszókincsünket. Mi tartozik ide, mi az, amit már “illik” tudni, mi az, amivel már elboldogulhatunk? Mi a peremszókincs egyáltalán? Szükségünk van rá? Hol van a határ az alap-, perem- és szakszókincs között?

Ismét egy “népszerű” probléma, egy sokunkat érintő félelem. Tudjuk a szavakat, de nem tudjuk használni őket, illetve nem értjük, ha előfordulnak egy-egy szövegkörnyezetben. Elveszítjük a fonalat a beszélgetésben, mert leragadunk, leblokkolunk, hogy “de hiszen nekem ezt már tudom kéne, én ezt a szót már hallottam…” Hogyan tudjuk ezt kiküszöbölni? Hogyan tudjuk a nagy masszából a

Ismét egy gyakran felmerülő kérdést hoztunk el Nektek. Mikortól lehet, mikortól érdemes, esetleg mikortól kell egyedül tanulnunk? Lehet hatékony a nyelvtanulás akkor is, ha az első pillanattól egyedül küzdünk meg a nyelvtannal és a kiejtéssel? És ha igen, miért jó mégis egy tanár vagy egy csoport segítsége? Ha érdekel, mi mit gondolunk, akkor hallgasd meg

Arra gondoltunk, beszélhetnénk egyszer arról, mi lenne, ha … Persze németül. 🙂 Hogyan fejezzük ki magunkat, ha szeretnénk valamit? Miért szeretjük a würde-t, miért nem? Hogy tudjuk a legegyszerűbben elmondani, mit szeretnénk? Illetve hogyan tudjuk variálni? Hány fajta lehetőségünk van feltételes módban beszélni?

Tényleg kell magolni? Könnyebb a nyelvtanulás, ha bemagoljuk a táblázatokat, szavakat? Vagy hatékonyabb? Tudom akkor a mindennapokban használni a megszerzett tudást? És ha magolós rendszerrel kezdtük a nyelvtanulást, vajon le tudjuk vetkőzni ezt a szokást?

Könnyed nyári téma a mai. A világhíres német gasztronómia. 😀 Van egyáltalán ilyen? Mit esznek tipikusan a németek? Miben teljesen mások az étkezési szokásaik, mint a mieink? Vagy annyira nem is mások? Meg tud egy magyar ember, egy magyar gyomor barátkozni a német konyhával?