Befolyásol minket vajon az életkorunk a nyelvtanulásban? Az életkörülményeink? Milyen sajátosságai vannak az egyes életkoroknak? Vagy egyszerűen csak könnyebb azt mondanunk, hogy “öreg vagyok én már a nyelvtanuláshoz”? Hallgassátok meg, mi mit gondolunk erről a témáról!
0:14 Az előző rész gyors átismétlése (hisz ez már ott felmerült)
1:40 Miért téma ez egyáltalán? Mert a köztudatban benne van, hogy a gyerekek sokkal könnyebben tanulnak, vagy”én már túl öreg vagyok a tanuláshoz”, aminek nem csak biológiai oka vannak, hanem ez egyfajta életérzés is.
3:16 A mindennapok, a stressz, az élet az, ami elvesz a koncentrációnkból, az “agyi kapacitásunkból?” Ezért van vajon az az életérzés, hogy már túl öreg vagyok a tanuláshoz is?
5:48 A gyerekagy másképp fog, mert nekik nem kell megélni azokat a mindennapos dolgokat, amiket egy felnőttnek. Család, számlák, munkahely stb.
7:41 A gyerekekbe genetikailag van vajon bele kódolva, hogy a megszerzett tudás tovább, hosszú ideig, akár örökre is megmaradjon bennük? Hiszen a fejlődésük része. Ezzel szemben a felnőttek saját maguknak állítanak fel korlátokat azzal, hogy hangoztatják: “én már öreg vagyok ehhez”.
10:20 A nyelvtanulás fiatalon tartja az agyat, az időskori meg főleg. Az időskori demencia kialakulására is kevesebb az esély, ha nyelvet (vagy bármit) tanulunk felnőttként is még.
11:37 A tanulás tudatos választása egy felnőttnél szintén befolyásolja a sikerességet? Vagy annyi nyomás keletkezik ezáltal rajtunk, hogy ez is gátakat szab elénk?
13:04 Milyen a nyelvtanulási készség az egyes életkorokban?
13:54 A nyelvtanulást befolyásoló egyéb tényezők: az életkörülményeink, hogy tanultunk-e már nyelvet, van-e nyelvtanulási rutinunk, a korunk. Valóban másképp tanul egy nagyi, másképp egy kisgyerek?
15:43 Elköszönés
Hallgatói kérdés megválaszolásával foglalkozunk ezen podcast adásunkban. Andrea kérdezte, hogy egy komolyabb álláshoz feltétlen szükséges-e egy nyelvvizsga? Erre kerestük ma a válaszokat, és arra is, hogy miért is fontos a német nyelvtudás egy munkahelyen, még akkor is, amikor nem is az a kommunikációs nyelv. Természetesen
Hibázás! Ismét egy mumus. Sok nyelvtanuló rémálma, gátja, hogy nem mer, fél hibázni. De miért? Mi történik vajon, ha beszélünk és hibázunk? És mi történik, ha a hibázástól való félelem miatt nem beszélünk? Hogy lehet leküzdeni ezt a félelmet, illetve hogy tudjuk az előnyünkre fordítani,
Tényleg kell magolni? Könnyebb a nyelvtanulás, ha bemagoljuk a táblázatokat, szavakat? Vagy hatékonyabb? Tudom akkor a mindennapokban használni a megszerzett tudást? És ha magolós rendszerrel kezdtük a nyelvtanulást, vajon le tudjuk vetkőzni ezt a szokást?
Minden nyelvtanulóban előbb vagy utóbb felmerül a kérdés, mikor fog tökéletesen tudni németül. Mennyi idő alatt sajátíthatja el a nyelvet? Mindenki meghatározza magának az időt, hogy mikorra kell (?) neki megtanulnia. De meg lehet adni magunknak ilyen célt? És mi van, ha ez nem sikerül?
Akkor most duplázunk, ugyanis nemcsak múlt héten, hanem ezen a héten is egy nyelvtani téma került fókuszba. A visszaható igék. Mik ezek? Mit is kell tudni róluk, a használatukról, a ragozásukról és úgy általában? Példákkal, tippekkel és jókedvvel szeretettjük meg veletek ezeket az igéket. IS.
megint egy nyelvtani adást hoztunk nektek. A részes eset lett a nyertes. Gorcső alá vettük, mikor és miért használunk részes esetet. Szóba kerültek természetesen az elöljárók és az igék is, amik részes esettel állnak. Szóval igyekeztünk ma is mindent megvitatni. Reméljük, sikerült, és hasznos lesz
SZÁRNYALJ NÉMETÜL!
Kihívások középhaladóknak
Végre érkezik február eleján frissen a nyomdából a B1-es nyelvkönyv.
Már előrendelhető.
