Befolyásol minket vajon az életkorunk a nyelvtanulásban? Az életkörülményeink? Milyen sajátosságai vannak az egyes életkoroknak? Vagy egyszerűen csak könnyebb azt mondanunk, hogy “öreg vagyok én már a nyelvtanuláshoz”? Hallgassátok meg, mi mit gondolunk erről a témáról!
0:14 Az előző rész gyors átismétlése (hisz ez már ott felmerült)
1:40 Miért téma ez egyáltalán? Mert a köztudatban benne van, hogy a gyerekek sokkal könnyebben tanulnak, vagy”én már túl öreg vagyok a tanuláshoz”, aminek nem csak biológiai oka vannak, hanem ez egyfajta életérzés is.
3:16 A mindennapok, a stressz, az élet az, ami elvesz a koncentrációnkból, az “agyi kapacitásunkból?” Ezért van vajon az az életérzés, hogy már túl öreg vagyok a tanuláshoz is?
5:48 A gyerekagy másképp fog, mert nekik nem kell megélni azokat a mindennapos dolgokat, amiket egy felnőttnek. Család, számlák, munkahely stb.
7:41 A gyerekekbe genetikailag van vajon bele kódolva, hogy a megszerzett tudás tovább, hosszú ideig, akár örökre is megmaradjon bennük? Hiszen a fejlődésük része. Ezzel szemben a felnőttek saját maguknak állítanak fel korlátokat azzal, hogy hangoztatják: “én már öreg vagyok ehhez”.
10:20 A nyelvtanulás fiatalon tartja az agyat, az időskori meg főleg. Az időskori demencia kialakulására is kevesebb az esély, ha nyelvet (vagy bármit) tanulunk felnőttként is még.
11:37 A tanulás tudatos választása egy felnőttnél szintén befolyásolja a sikerességet? Vagy annyi nyomás keletkezik ezáltal rajtunk, hogy ez is gátakat szab elénk?
13:04 Milyen a nyelvtanulási készség az egyes életkorokban?
13:54 A nyelvtanulást befolyásoló egyéb tényezők: az életkörülményeink, hogy tanultunk-e már nyelvet, van-e nyelvtanulási rutinunk, a korunk. Valóban másképp tanul egy nagyi, másképp egy kisgyerek?
15:43 Elköszönés
Akkor most duplázunk, ugyanis nemcsak múlt héten, hanem ezen a héten is egy nyelvtani téma került fókuszba. A visszaható igék. Mik ezek? Mit is kell tudni róluk, a használatukról, a ragozásukról és úgy általában? Példákkal, tippekkel és jókedvvel szeretettjük meg veletek ezeket az igéket. IS.
Legutóbbi adásunkban a naplóírást, és azzal kapcsolatban is az írás általi gyakorlást beszéltük át. Már akkor megígértük, hogy hozunk ötleteket, tippeket azoknak is, akik nem szeretnek írni. Íme, most itt is van! Mi lehet a megoldás, hogy lehet akár a mindennapokban is egy kis extrával,
Először is boldog új évet kívánunk mindenkinek! Mai adásunk is erről szól. Az új évről, a megújulásról, a fogadalmakról. Teszünk-e fogadalmakat? Megfogadjuk-e, hogy idén majd többet tanuljuk a választott idegen nyelvet, vagy esetleg belevágunk-e egy újba? Mennyire és mennyi ideig működnek ezek a fogadalmak? Tartsatok
Zu + Infinitiv… Igen, nyelvtan. Megint. De mit is jelent ez a szerkezet? Mikor kell, mikor jó és mikor nem szabad használni? Megkönnyítheti az életünket vagy épp ellenkezőleg? Van esetleg egy másik lehetőség, amivel kifejezhetjük azt, hogy “azért, hogy…”
megint egy nyelvtani adást hoztunk nektek. A részes eset lett a nyertes. Gorcső alá vettük, mikor és miért használunk részes esetet. Szóba kerültek természetesen az elöljárók és az igék is, amik részes esettel állnak. Szóval igyekeztünk ma is mindent megvitatni. Reméljük, sikerült, és hasznos lesz
Hosszú folyamat, tele van buktatókkal, persze sikerélményekkel is. De sokszor elkerülhetetlen, hogy kiégést is magával hozzon a nyelvtanulás. Vajon mindenki elér egyszer erre a pontra? Vagy ez nem törvényszerű? Ha itt találjuk magunkat, vajon hogy tudjuk kihúzni magunkat a gödörből? Van még remény kiégés után
SZÁRNYALJ NÉMETÜL!
Kihívások középhaladóknak
Végre érkezik február eleján frissen a nyomdából a B1-es nyelvkönyv.
Már előrendelhető.
