Befolyásol minket vajon az életkorunk a nyelvtanulásban? Az életkörülményeink? Milyen sajátosságai vannak az egyes életkoroknak? Vagy egyszerűen csak könnyebb azt mondanunk, hogy “öreg vagyok én már a nyelvtanuláshoz”? Hallgassátok meg, mi mit gondolunk erről a témáról!
0:14 Az előző rész gyors átismétlése (hisz ez már ott felmerült)
1:40 Miért téma ez egyáltalán? Mert a köztudatban benne van, hogy a gyerekek sokkal könnyebben tanulnak, vagy”én már túl öreg vagyok a tanuláshoz”, aminek nem csak biológiai oka vannak, hanem ez egyfajta életérzés is.
3:16 A mindennapok, a stressz, az élet az, ami elvesz a koncentrációnkból, az “agyi kapacitásunkból?” Ezért van vajon az az életérzés, hogy már túl öreg vagyok a tanuláshoz is?
5:48 A gyerekagy másképp fog, mert nekik nem kell megélni azokat a mindennapos dolgokat, amiket egy felnőttnek. Család, számlák, munkahely stb.
7:41 A gyerekekbe genetikailag van vajon bele kódolva, hogy a megszerzett tudás tovább, hosszú ideig, akár örökre is megmaradjon bennük? Hiszen a fejlődésük része. Ezzel szemben a felnőttek saját maguknak állítanak fel korlátokat azzal, hogy hangoztatják: “én már öreg vagyok ehhez”.
10:20 A nyelvtanulás fiatalon tartja az agyat, az időskori meg főleg. Az időskori demencia kialakulására is kevesebb az esély, ha nyelvet (vagy bármit) tanulunk felnőttként is még.
11:37 A tanulás tudatos választása egy felnőttnél szintén befolyásolja a sikerességet? Vagy annyi nyomás keletkezik ezáltal rajtunk, hogy ez is gátakat szab elénk?
13:04 Milyen a nyelvtanulási készség az egyes életkorokban?
13:54 A nyelvtanulást befolyásoló egyéb tényezők: az életkörülményeink, hogy tanultunk-e már nyelvet, van-e nyelvtanulási rutinunk, a korunk. Valóban másképp tanul egy nagyi, másképp egy kisgyerek?
15:43 Elköszönés
Mostani kötetlen, laza beszélgetésünk a közösségi tanulásról szól. Nem, nem az online nyelvtanulás, nem az iskolai nyelvtanulás, hanem a közösségi. De mit is jelent ez pontosan? Mennyire tud segíteni, vagy mennyire tud összezavarni, ha egy nyelvtanulói csoport tagjai vagyunk. Elég ez ahhoz, hogy MEGtanuljunk németül?
Hogyan lesz egy szó kedvenc? Miért szeretünk meg egyes szavakat jobban, míg másoktól a hideg is kiráz? A hangzás vagy a hozzá kapcsolt élmény, ami különlegessé tesz számunkra egy-egy szót vagy kifejezést? Mostani adásunkban a Facebook csoportunk tagjainak kedvenc szavait is elhoztuk nektek.
Ismét egy nyelvtani adás következik a sorban. A névmások. De mik azok? Milyen névmások léteznek? Mikor kell őket használni? Vagy esetleg mikor nem? Miért okoznak nehézséget, mert okoznak…ugye. Ma ennek jártunk utána. Igyekeztünk minden szépet és jót összeszedni róluk, és most meg is osztjuk veletek.
Ismét egy nyelvtanóra! 🙂 A mondatszerkezetek témáját járjuk ezúttal körbe. Mire kell figyelni, mi segíthet, hogy könnyen el tudjuk sajátítani, miért érdemes vagy kell már az első perctől odafigyelni arra, hogy helyesen tanuljuk meg. Egyáltalán mikor kell elkezdeni megtanulni? És mit is jelent pontosan, hogy
Előző heti témánkat folytatva most is a készségfejlesztésről beszélgetünk. Milyen készségek vannak, hogyan fejleszthetőek és mennyi ideig fejlesszük őket? Személyes élményeket, példákat is hoztunk. Nem is keveset! És persze tippeket és ötleteket is megosztunk Veletek, hogy könnyebben boldoguljatok.
Nem fáj eléggé a fejünk a Hochdeutsch miatt? Még a dialektusokkal (nyelvjárásokkal) is meg kell küzdenünk, ha kint találjuk magunkat német nyelvterületen?Meg lehet egyáltalán érteni őket? Van valami titkuk?Feszengjünk-e miatta, ha nehezen mennek? Mi a módszer, a megoldás, ha elakadunk?Ebben az adásban megosztjuk a mi
SZÁRNYALJ NÉMETÜL!
Kihívások középhaladóknak
Végre érkezik február eleján frissen a nyomdából a B1-es nyelvkönyv.
Már előrendelhető.
